[
i
s
]
G
o
v

Kapcsolat

H-1138 Budapest, Váci út 133.
(VÁCI GREENS „E” Irodaépület)

info@isGov.hu

+36-1-7957-800

RÓLUNK

Amit [RÓLUNK] tudni érdemes

A Biztonságos Digitális Társadalom Innovációs Klaszter létrehozása

A Biztonságos Digitális Társadalom Innovációs Klaszter létrehozásának közvetlen célja, hogy a biztonságos társadalom és a biztonságos környezet kutatási területek – a digitális technológiákhoz, az automatizálásokhoz, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz kapcsolódó belügyi szakágazati célkitűzések – megvalósítása érdekében folytatott kutatási tevékenységeket összehangolja, hatékonyságuk és eredményességük érdekében együttműködésüket integrálja és koordinálja.

Az együttműködések során hangsúlyos szerepet kapnak az állami informatikai szolgáltatók illetve a szakmai kutatásokban élenjáró felsőoktatási és tudományos intézmények. A Klaszter megfelelő kooperációs felület és integráló szervezési forma, egyúttal kellően nyitott arra, hogy a társadalmi igények érvényesülését erősítő szakmai kutatás-fejlesztési folyamatokat széles körben összefogja, és a célkitűzéseiben szereplő eredmények elérésével már középtávon garantálja az e-közigazgatás fejlesztését támogató és hatékonyságát növelő innovációk megvalósulását.

A Klaszter stratégiai célja, hogy a mesterséges intelligencia közigazgatás-fejlesztési célú alkalmazását elősegítse, amelyet a Klaszter tagjai által a kutatási, fejlesztési és innovációs keretek között végzett komplex tevékenységek jelenítenek meg. A Klaszter tevékenységének fő fókuszpontjai a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek kutatása és az eredmények minél szélesebb körben való elterjesztése a közigazgatási és a rendészeti szervek körében, valamint a Nemzeti Adatvagyon védelmével összefüggő képességek támogatása.

A Klaszter a kutatás-fejlesztési eredményeinek felhasználását elsődlegesen a közfeladatok ellátásához kapcsolódóan tervezi, ugyanakkor egyes eredményeit a Magyar Állam érdekeinek megfelelően és annak javára a nemzetközi térben vagy piaci környezetben is hasznosíthatja.

A BDTI Klaszter,  az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium (InfoLab) részeként működik. Az InfoLab konzorciumban megvalósuló projekt vezetője a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Konzorciumpartnere az IdomSoft Zrt, aki biztosítja a BDTI Klaszter menedzsmentjét is. A Klaszter alapító tagjai: IdomSoft Informatikai Zrt, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, BME Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A belügyi szervek elkötelezettek abban, hogy a célirányos hazai MI kutatások elősegítése, az erőforrások összehangolása és az eredmények megfelelő hasznosítása érdekében támogassák a Klasztert. A Klaszter tagsága folyamatosan bővül a Belügyminiszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervekkel, magyarországi felsőoktatási intézményekkel,  kutatóintézményekkel, vállalkozásokkal.

Videó lejátszása
KLASZTER BEMUTATÓ
40
+

alapító
tag

10
+

Nemzeti
Labor

10
+

virtualizált
fejlesztői környezet

110
+

Nemzetközi
partnerség kialakítása

image
image
image
tagok

Ismerd [meg] tagjainkat!

 Az alapító tagok:

IdomSoft

Az IdomSoft neve talán kevésbé cseng ismerősen, mint sok más nagy informatikai vállalaté, pedig szerénytelenség nélkül állíthatjuk: minden magyar állampolgár találkozott már a fejlesztéseinkkel. Aki járt már külföldön, van ügyfélkapuja, rendelkezik jogosítvánnyal, van autója, volt már szavazni, van személyigazolványa, lakik valahol vagy egyáltalán megszületett, az kapcsolatba került velünk, anélkül talán, hogy tudna róla.

Tovább

Azért dolgozunk, hogy az emberek minél egyszerűbben és gyorsabban el tudják intézni az ügyeiket. Tulajdonosunktól, a Magyar Államtól azt a feladatot kaptuk, hogy teremtsük meg a hazai közigazgatás zökkenőmentes működtetésének alapfeltételeit, ehhez biztosítsuk a megfelelő informatikai hátteret, fejlesszünk, integráljunk, üzemeltessünk, vagy éppen oktassunk, ha arra van szükség. Az IdomSoft a közösség szolgálatát tűzte ki céljául. Az alábbiakban munkánk néhány fontos, a széles közvélemény számára is kézzelfogható eredményét emeljük ki, a teljesség igénye nélkül.

BME - IK

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Tanácsa 1998-ban hozta létre a BME Informatikai Központot (BME IK). A Központ neve 2009-ben – teljes profiljának megtartásával – Közigazgatási Informatikai Központra változott.

Tovább

A BME IK célja és feladata az Egyetemen belüli és azon kívüli kutatócsoportok, fejlesztő intézmények együttműködésének kezdeményezése, szervezése, koordinálása külső finanszírozású (hazai és nemzetközi pályázatok, piaci megbízások) kutatási-fejlesztési munkákban. A Központ elősegíti és koordinálja saját, valamint a BME más szervezeti egységeiben meglévő tudásbázis hasznosítását, az információgazdaság piaci szereplőivel való együttműködést, saját és más egyetemi alkotó csoportok tudástranszferét. A BME IK kiemelten törekszik arra, hogy részt vállalhasson magas fokú tudáskoncentrációt igénylő, hazai informatikai, információtechnológiai fejlesztési feladatok megoldásában, technológiatranszfer útján a hazai kis- és középvállalkozások világpiaci versenyképességének javításában.

A BME IK számos multinacionális és hazai vállalattal, kutatóintézettel dolgozik együtt hazai és nemzetközi fejlesztésekben, kutatásokban. Kormányzati és országos közigazgatási szervezetek informatikai feladatai megoldásában működik közre, valamint társadalmi és érdekképviseleti szervezettel alakított ki partnerséget az információs társadalom fejlesztési feladatainak megoldásában.

A Közigazgatási Informatikai Központ az első olyan egyetemi szervezeti egység, amely rendelkezik mind az MSZ EN ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer, mind az MSZ EN ISO/IEC 27001:2013 információvédelmi irányítási rendszer hivatalos tanúsítványával. A BME IK statútumának megfelelően a kutatás-fejlesztési együttműködéseiben, illetve a konkrét termék- és szolgáltatásfejlesztési munkában saját erőforrásait mozgósítja, ugyanakkor dinamikus humánerőforrás gazdálkodása lehetővé teszi, hogy az Egyetem szellemi hátterét is igénybe vegye. Az elmúlt több mint húsz évben kialakultak ennek adekvát formái, és egyetemen belüli partnerei.

NISZ

A NISZ Zrt. a hazai államigazgatási szektor vezető infokommunikációs szolgáltatója, amely több mint 1600 munkatársával és 3 leányvállalatával, országszerte közel 300 intézménynek nyújt professzionális infokommunikációs szolgáltatásokat.

Tovább

A társaság az alapvető hang- és adatszolgáltatásoktól kezdve, a komplex virtuális magánhálózatok kialakításán át a felhőalapú megoldások és alkalmazások fejlesztéséig, a legújabb technológiákat ötvözi szakemberei tudásával és üzemelteti a magyar állam legbiztonságosabb, kritikus fontosságú informatikai infrastruktúráit. Legnagyobb megrendelői államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik egyes szolgáltatásait.

A kormányzati távközlési és információtechnológiai szolgáltatások üzemeltetésében szerzett évtizedes tapasztalataira támaszkodva, a NISZ Zrt. kiemelt célja, hogy elősegítse a felhasználók hozzáférését a korszerű e-ügyintézési megoldásokhoz. Fejlesztéseinek köszönhetően az állampolgárok és vállalkozások 2018 óta a közigazgatási ügyek döntő többségét már online is elintézhetik. A vállalat által működtetett központi e-ügyintézési portál lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy elektronikusan nyújtsák be többek között adóbevallásaikat, útlevél- és személyi igazolvány kérelmüket, és bárhonnan gyorsan, illetve biztonságosan kapcsolatba lépjenek a közigazgatási szervekkel.

A NISZ Zrt. stratégiai jelentőségű magyarországi vállalatként a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások színvonalának folyamatos emelése mellett számottevő szerepet tölt be az Európai Unió és a magyar kormány által finanszírozott országos IT és e-közigazgatási fejlesztési projektek széles körének megvalósításában is. Székhelye Budapesten található.

SZTAKI

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tagja, az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. A SZTAKI a tágan értelmezett informatika tudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületei nemzeti kutatóbázisa.

Tovább

Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatások kiterjednek mindazon területekre, amelyek az alapkérdésekkel kapcsolatban állnak. Az alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése mellett fontos feladat a megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, rendszertervezés és rendszerintegrálás, tanácsadás, szoftverfejlesztés területén.

Alapelvünk a nemzetközi mércével mérhető alapkutatás, az eredményeket alkalmazó, az itthon és külföldön hasznosítható informatikai fejlesztések és magas szintű tanácsadási tevékenység egymásra épülésének megteremtése, a tágabb tématerületen egy kiválósági központ megvalósítása, mely vonzó témákat és körülményeket biztosít tehetséges fiatalok Ph.D. tanulmányához, alkotó tevékenységük megkezdéséhez.

Az Intézet tevékenységi filozófiája azon alapszik, hogy az alapkutatásra szakosodott, azt magas színvonalon végző alapkutató részlegek biztosítják:

  • az Intézet hazai és nemzetközi "goodwilljét" egyes kiemelt területeken, olyan hasznosítható eredményeket és problémamegoldó környezetet, amely az Intézetnek versenyelőnyt biztosít az egyes termékekre, alkalmazási területekre szakosodott cégekkel szemben a rendszertervezés, szaktanácsadás területén, az egyetemi oktatáson keresztül tehetséges fiatalok bevonását a kutatói és alkalmazási feladatokba.
  • Ezzel szemben az alkalmazási-vállalkozási tevékenység nyeresége szolgál alapul a kutatáshoz és szaktanácsadáshoz szükséges infrastruktúra beszerzéséhez, és többletjövedelmet biztosít a kutatók számára (is) az alapkutatásra nyújtott költségvetési támogatáson felül. 

Kutatási területek

Az Intézet által művelt témák a következő, egymással részben összefüggő területek szerint csoportosíthatók:

Alap- (felfedező) kutatási irányok

  •  Számítástudomány és -technika
  •  Rendszer és -irányításelmélet
  •  Gépi érzékelés és interakció
  •  Mérnöki és üzleti intelligencia

Alkalmazott kutatási irányok

  •  Járműipar és közlekedés
  •  Termelésinformatika és logisztika
  •  Energia és fenntartható fejlődés
  •  Biztonság és felügyelet
  •  Hálózatok, hálózati rendszerek és szolgáltatások, elosztott számítások

Célunk a mérnöki, matematikai és számítástudományi területen elért eredmények integrálása problémamegoldásokban és rendszerfejlesztésekben. Az Intézet hagyományosan nyílt szellemi közege tudja fenntartani azt a belső hidat, amely az elméleti alapkutatástól a prototípus-fejlesztésekig, alkalmazásokig, illetve rendszer-integrálásokig létrejött.

InfoLab

Bemutatjuk az Infokmmunikációs és [Információtechnológiai] Nemzeti Laboratóriumot

A projektben megjelölt kutatási főirányok eredménykötelesek és egy-egy közigazgatási, nemzetbiztonsági és rendvédelmi feladat megoldására irányulnak.

Az együttműködés célja, hogy a preferált témakörökben a közigazgatás digitalizálásában, az adatvezérelt államkormányzásban, a nemzetbiztonságban és a rendvédelemben is hasznosítható, tudományosan megalapozott fejlesztési eredmények megalkotására ösztönözze a tudományos, illetve oktatási intézményeket.

Az InfoLab projektben az együttműködő szervek két jól elkülönülő alprojekt-csokorban kívánják kutatási céljaikat megvalósítani.

A kutatás-fejlesztési célterületek nemzetbiztonsági, kiberbiztonsági célú kutatási területek, a K+F eredményei rendvédelmi, rendészeti, e-közigazgatási feladatokat támogatnak:

elements_02-2
elements_02-1

5G témájú kutatások 5G-500x500

Mesterséges intelligencia alkalmazás, gépi szövegelemzés MI_NBSZ-500x500

Kíbervédelmi képességek fejlesztése kiber-500x500

Internetes protokollok és titkosítás Kvantum-500x500

Közigazgatási szakrendszerek köztesréteg kialakítása kek-500x500

Ügyintézési eljárások pirosas-500x500

Nemzeti adatvagyon védelme barnas-500x500

5G témájú kutatások

Az 5G technológia generálta paradigmaváltás következtében megjelenő új és „upgradelt” ismert fenyegetések komoly kihívás elé állítják a szabályozásért, a hon-és rendvédelemért felelős szerveket. A kutatás célja, hogy az NBSZ lépést tartson a technikai fejlődéssel, a technológiai paradigmaváltással, amely által adekvát válasz adható a technológiai fejlődés okozta (kiber)biztonsági kockázatokra.

Mesterséges intelligencia alkalmazás, gépi szövegelemzés

A mesterséges intelligencia alkalmazásának kutatása számos területen közép-és hosszú távú feladat az NBSZ, valamint az NBSZ KKK számára.

Kíbervédelmi képességek fejlesztése

A projekt célja az NBSZ kibervédelmi képességeinek fejlesztéséhez szükséges kutatások elvégzése, amelyek irányulnak az Internetre hazánkban csatlakozó eszközök felmérésére, feltört weboldalak/eszközök azonosítására, hazai kiberbiztonsági K+F+I klaszter kialakítására, a hazai biztonság tudatosság követésére, IoT eszközök biztonsági kérdéseire, valós idejű sérülékenység információ menedzsment megvalósítására. A kiberképességek fejlesztésének célja Magyarország kiberkitettségének csökkentése.

Internetes protokollok és titkosítás

A kutatás során a kvantum-számítástechnikával / technológiával kapcsolatos szükséges ismeretek kerülnek összegyűjtésre, kompetenciák kerülnek átadásra, kiemelt cél az új kriptográfiai irányok, módszerek kutatási eredményeinek, alkalmazási lehetőségeinek megismerése. A legújabb algoritmusok kutatása a nemzetközi kriptográfiai kutatások szerves részét képezi, így ezek ismerete a titkosítási eljárások megértéséhez is hozzásegíthet.

Közigazgatási szakrendszerek köztesréteg kialakítása

Az alprojekt során meg kell vizsgálni a feladat/hatáskörök szerinti, valamint az egyes jogkörökhöz kapcsolódó adatkezelések eltérő jogalapját meghatározó jogszabályi keretek biztosította lehetőségeket, valamint a Közigazgatási Fejlesztési Stratégiában meghatározott m-közigazgatás technológiai feltételeit, a bevezetést elősegítő környezet kialakításának alakulását.

Ügyintézési eljárások

A Közigazgatás Fejlesztési Stratégiában, a Magyary és a Digitális Jólét Programokban meghatározott szempontok alapján vizsgálni kell a megvalósítható technológiai-szolgáltatási fejlesztési lehetőségeket, továbbá a hatósági eljárások hatékonyságának növelése (mobil applikációkon futó MI/egyéb automatizált rendszerek) és kiterjesztési lehetőségeit.

Nemzeti adatvagyon védelme

Kutatási területek: az adatszivárgás detektálása, az incidensekre történő közel valósidejű reagálás.

Lépjen VELÜNK [Kapcsolatba] !

elérhetőségünk: email: info@isGov.hu

innovációval az e-közigazgatásban a biztonságos digitális társadalomért

Híreink

A [legfrissebb] híreink